Kiadás:
GYERMEKTELEN ÍRÓK A DIKTATÚRA IDEJÉN
(Irodalomelmélet és írószociográfia)
Budapest, L’Harmattan, 2013
Rövid leírás:
Ebben a könyvemben számos olyan alkotó kerül előtérbe, akik nem alkudtak meg a diktatúra éveiben, s emiatt nagy áldozatot hoztak. Nemes Nagy Ágnessel együtt vallhatjuk, hogy „hiteles élet nélkül hiteles művészet sem lehetséges”.
Egy író- és költőnemzedék jeles személyiségei – főleg az újholdasok – nem vállaltak gyermeket. Utódok helyett műveket adtak az örökkévalóságnak. Fiatalok voltak, mégis gyermektelenek maradtak, mert ezáltal kiszolgáltatottá váltak volna a rendszer számára.
A kötetben szereplőkre jellemző, hogy életük meghatározó alkotói szakaszában gyerekeknek szóló műveket hoztak létre. (Felnőtt olvasók számára egy ideig nem írhattak…)
Emiatt egy átalakult irodalmi térben, azon belül egy másik mezőben mégis megőrizhették a függetlenségüket, az esztétikai értékteremtésüket, és egyaránt beírták nevüket az ifjúsági irodalomba, valamint a gyermekek szívébe is.
A könyv első kiadása Hágában, a Mikes International kiadásában, 2007-ben „De hol vannak a gyerekek? Gyerekirodalom és gyermektelen írók” címmel jelent meg. A gyermektelen írók problémáját vizsgálja ez az irodalomtörténeti és szociológiai munka.
Beszélgetések alakalmával Polcz Alaine hívta fel a figyelmemet a könyvben foglalt jelenségre. A munkához Lengyel Balázs és Szabó Magda is jelentős segítséget nyújtott.
